✓ Link másolva!
← előző | következő →

// szavak, melyek maradnak

Versek

Kattints egy versre a teljes szöveghez!

Nincs találat...

2024. szeptember
2024. szeptember
2024. szeptember
2024. szeptember
2024. szeptember
2024. szeptember
2024. szeptember
2024. szeptember
2024. szeptember
2024. szeptember
2024. szeptember
2024. szeptember
2024. szeptember
2024. szeptember
2024. szeptember
2024. szeptember
2024. szeptember
2024. szeptember
2024. szeptember
2024. szeptember
Vers olvasása
Aa
Betű
Sor
0%
szomorú ~3 perc

Sötétségbe zárva

2024. szeptember · hosszú

Nos, elérkeztünk ide.
Nem volt még itt az ideje.
A végső állomás. Ez lenne a vég?
Ennyi volt, nincsen több kéj?
És elhullik minden remény?
Nem akarom, nem akarom!

Nyílik a kapu, löknek be rajta.
- "Kérjük, vigyázzanak a falra"
Valaminek a vége ez..?
Vagy épp a kezdete..?
Nem tudom, de félek.
Nem tudom, de félek.

Rendben. Továbbra sem tudom, hol vagyok.
Mi ez a hely? Feketeség van, nem látok semmit, de ezek a borzasztó sikalyok.
Honnan jöttök? Miért nem hagytok?
Fázok, hideg van. És vizes a padló.
Nem akarok itt lenni, nem akarok!

Nincs kijárat, itt vagyunk bezárva - egy pillanat - egy.. kettő.. tizen.. öhm.. hárman!
A többiek már nem is sírnak, de én nem tudom megállni. Egyfolytában zokogok!

Mi ez a fura szag? Hús? Sült hús!
Honnan jöhet? És mi ez a zaj?
Behoztak valamit, de ez nem e világi
Csak ennyit tudtak kitalálni?

Jöhet a fogás, a nagy tálalás!
Bedobták a közepére. Undorító a szag!

(...)

- Temesi Márk